Önellátó mezőgazdaságot gyakoroltak, csak a számukra elegendő mennyiségű élelmiszert termelték ki. Nem kereskedtem sem egymás között, sem más népekkel.
Mivel a templomokat is fel kellett tartani valamiből, így a legfőbb körökben még is csak foglalkoztak a pénzzel. Ám ez csak a nép pár tagját érintette.

A száz éves háború vége óta a gazdaságuk globálissá vált, tengerészeti képességüket kihasználva a nemzetközi hajózási ipar vezető erőjévé váltak. Van egy saját pénznemük, amit más nemzetek általában víz-törzs pénznek hívnak.

Hatalmas gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épük, ám jelentős ipari elemeket is tartalmaz. A vidéki jelleg fenntartása ellenére hatalmas természeti erőforrás-kínálat és a nagy népessége lehetővé tette, hogy a világ egyik leghatalmasabb gazdaságává váljon, annak ellenére, hogy a Föld Királyságának nagy része szegénységben él. Ez a 100 éves háború közben még mélyebb szintre süllyedt: Tűz Népe súlyos adókat vetett ki az elfoglalt részekre, ami az életszínvonal csökkenését eredményezte a lakosság körében.
Gazdasági központja a nyugati partoknál található, mivel itt számos nagy kikötővel rendelkezik.
A 100 éves háború után a királyság ásványvagyona egyre hangsúlyosabbá vált, amikor az iparosodás folyamat világszerte életbe lépett, és az ország gazdag érckészletei az egyik legkeresettebb exporttá vált.
Fizető eszközük egy kerek érme közepén egy négyzet alakú lyukkal, amely lehetővé teszi, hogy összefűzzék.

Főleg az ipar és a háborúban elért eredmények révén építették fel a hatalmas gazdaságukat, amelynek az alapja a mezőgazdaság, ipar ( mai napig főleg hadipar) és a halászat.  100 éves háború bezártáig ők rendelkeztek a világ legerősebb gazdaságával.
Érméjük szögletes, súlyos, méretük és alakjuk szerint változatosak, bár mindegyik hátoldalon megtalálható a nemzeti jelkép.

Legfejlettebb ország mind közül  iparosodás szempontjából, amivel sikerült átvennie a vezető szerepet a Tűz Népétől.
Pénznemük a papír alapú yuan, amit kezdenek világszinteni elfogadnia.

Légladba: az egyenletesen elosztott oszlopok területén játszott léglabda népszerű sport volt. A játék célja a labda kapuba lövése miközben azáltal pontot szerezhetnek, hogy a különböző oszlopok tetején ugrálnak. Mivel a játék nagymértékben függ a légidomítástól, így aki annak hiányában szenved nagy hátránnyal indul.
Más ismert játék: bölény póló

Jég kikerülés: a déli víztörzs fiatal férfiúaink  rítusa. Amikor egy fiatal fiú eléri a tizennégy éves kort, apja két másik emberrel együtt elviszi egy hajózásra, ahol a fiúnak kapitányként kell átvezeti a hajót a jéghegyek között.  Ha sikerül a feladat, akkor férfivá válik.
Egyre kevesebben tartják be ezt a régi szokást, hiszen a nagy jégtörő hajók miatt egyre kevesebb helyszín áll rendelkezésre hozzá.

Föld pankráció: egy földalatti földidomár bajnokság, amint minden évben Gaoling óriási földcsarnokában rendeznek meg. Színpadias nevekkel rendelkező versenyzők küzdenek meg egymással, amely során egymást próbálják kiütni a ringből. Népszerű látványosság, a lelátók általában teljesen tele vannak.
Több kisebb bajnokság is tartozik hozzá, sőt amatőr szinten is nagyon népszerű sporttág.

Földidomár labda: Ugyan úgy játszák, mint a focit, de itt a földidomítás segítségével mozgatják a labdát és nem a lábukkal. Igazán kedvelt sporttág a szegényebb polgárok között.

Pro-idomítás: Köztársaság Városban a legismertebb sportág, igaz amatőr szinten a több országban is kezd egyre jelentősebbé válni. A játékmenet kétszer három idomárból áll (1 földidomár, 1 tűzidomár, 1 vízidomár), célja hogy az egyik csapat minél nagyobb területet szerezzen a ringen belül.

Pai Sho: egy két fős játék, amely az egész világon nagyon népszerű és minden korosztály számára vonzó. A legenda szerint a szellemek találták. Lényeg, hogy különböző figurákat kell mozgatni egy táblán. Hasonlít a sakkhoz.